Technikum 10. évfolyam FIZIKA elméleti kérdések.

Kinematika

1. Hasonlítsd össze a megfigyelést és a kísérletet!
2. A modell és modellezés fogalma.
3. Mi a mérés? Milyen részekből áll egy fizikai mennyiség?
4. Mi az SI?
5. Ismertesd a mechanikában használt 3 alapmennyiséget (jel, mértékegységek, váltószámok)
6. Mit nevezünk skalár ill. vektormennyiségnek? Mindegyikre mondj példát is!
7. Milyen módon adhatunk össze vektorokat?
8. Mit nevezünk mozgásnak és vonatkoztatási rendszernek?
9. Ismertesd a pálya, út, elmozdulás fogalmakat!
10. Mit jelent a mozgás viszonylagossága?
11. Mikor beszélünk egyenesvonalú egyenletes mozgásról?
12. A sebesség fogalma.
13. Mit jelent az, hogy a sebesség 4 m/s?
14. Az egyenletesmozgás s-t és v-t grafikonjai.
15. Mi a változó mozgás és mivel mennyiségekkel jellemezhető?
16. Mikor beszélünk egyenesvonalú egyenletesen változó mozgásról?
17. A gyorsulás fogalma.
18. Mit jelent az, hogy a gyorsulás 3 m/s² ?
19. Mit jelent az, hogy a gyorsulás -2 m/s² ?
20. Az egyenletesen változó mozgás v-t és a-t grafikonjai.
21. Az egyenletesen változó mozgás s-t grafikonjai. (gyorsuló, lassuló)
22. Az út és a sebesség kiszámítsa egyenletesen változó mozgás esetén (v₀ ≠ 0)
23. Mikor esik egy test szabadon? Mekkora a szabadon eső test gyorsulása?
24. Mikor beszélünk hajításról és milyen fajtái vannak?
25. Mikor beszélünk egyenletes körmozgásról?
26. Hogyan definiáljuk az egyenletes körmozgás periódusidejét és fordulatszámát?
27. Mit értünk az egyenletes körmozgás kerületi sebességén?
28. Mi az ívmérték? Hogyan váltod át a 23⁰ 46’-et radiánba?
29. Mit értünk az egyenletes körmozgás szögsebességén?
30. Mit nevezünk az egyenletes körmozgás centripetális gyorsulásának?
31. Sorold fel az ókori csillagászat legfontosabb helyszíneit!
32. A geocentrikus és a heliocentrikus világkép bemutatása.
33. Kepler I. törvénye.
34. Kepler II. törvénye.
35. Kepler III. törvénye.

Dinamika

1. Mikor változik meg egy test mozgásállapota?
2. Mit jelent az, hogy a testek tehetetlenek.
3. Mit nevezünk tömegnek?
4. A tehetetlenség törvénye.
5. Mi a térfogat és hogyan mérhető meg?
6. A sűrűség fogalma.
7. Mit nevezünk inerciarendszernek?
8. A Galilei-féle relativitási elv.
9. Az ütközések fajtái.
10. A lendület fogalma.
11. Mikor beszélünk zárt rendszerről?
12. A lendület-megmaradás törvénye.
13. Az erő fogalma.
14. Mit értünk az erő támadáspontján és hatásvonalán?
15. A dinamika alaptörvénye.
16. Newton III. törvénye?
17. Az erők függetlenségének elve.
18. Mit nevezünk erőtérnek?
19. Mit nevezünk erőtörvénynek és mozgásegyenletnek?
20. Mit nevezünk nehézségi erőnek?
21. Mit nevezünk a test súlyának?
22. Hogyan határozható meg a test súlya egyensúlyban ill. gyorsuló test esetén?
23. Hogyan valósítható meg a súlytalanság állapota?
24. A lineáris erőtörvény.
25. Mi a rugóállandó?
26. Milyen fajtái vannak a súrlódási erőnek? Hasonlítsd őket össze!
27. Mi a közegellenállás és hogyan határozzuk meg az értékét?
28. Mit jelentenek a következő fogalmak: kényszererő, szabaderő?
29. Ismertesd a pontszerű test dinamikai feltételét az egyensúly, az egyenletesen gyorsuló mozgás és az egyenletes körmozgás esetében!
30. A Newton-féle gravitációs törvény.
31. Mit nevezünk mesterséges égitestnek és milyen fajtái vannak?
32. Mit nevezünk forgatónyomatéknak?
33. Mi a merev test egyensúlyának dinamikai feltétele?
34. Ismertesd a merev test egyensúlyának fajtáit!
35. Mit nevezünk egyszerű gépnek?
36. Csoportosítsd az egyszerű gépeket!
37. Sorold fel a szilárd test alakváltozásait!
38. Hook-törvénye.
39. Mit értünk a relatív megnyúlás és a rugalmas feszültség fogalmán?
40. A nyomás fogalma.

Munka, energia, teljesítmény

1. A munka fogalma
2. Hogyan határozzuk meg a munka előjelét?
3. Sorold fel a munkavégzés eseteit!
4. Mi az emelési munka és hogyan számítjuk ki?
5. Mi az gyorsítási munka és hogyan számítjuk ki?
6. Hogyan számítjuk ki a súrlódási munkát?
7. Hogyan számítjuk ki a rugóerő munkáját?
8. Mit nevezünk mechanikai energiának és milyen fajtái vannak?
9. Hogyan határozzuk meg a helyzeti energiát?
10. Hogyan határozzuk meg a mozgási energiát?
11. Fogalmazd meg a munkatételt!
12. Hogyan határozzuk meg a rugalmas energiát?
13. Fogalmazd meg a mechanikai energia-megmaradás tételét!
14. Fogalmazd meg az energia-megmaradás tételét!
15. A teljesítmény fogalma.
16. A hatásfok fogalma.

Folyadékok és gázok mechanikája

1. Mit nevezünk hidrosztatikai nyomásnak és hogyan számítjuk ki?
2. Fogalmazd meg Pascal törvényét!
3. Miből származik a légnyomást és mivel mérjük?
4. Röviden ismertesd azt a kísérlete, amellyel először mérték meg a légnyomást! Kinek a nevéhez fűződik a kísérlet?
5. Sorolj fel legalább 3 nyomáskülönbségen alapuló eszközt!
6. Mért jön létre a felhajtóerő?
7. Fogalmazd meg Arkhimédész törvényét!
8. Mi az úszás, lebegés és merülés feltétele a testre ható erők szempontjából?
9. Hasonlítsd össze a folyadék és a test sűrűségét az úszás, lebegés és merülés esetében!
10. Mit nevezünk közlekedőedénynek?
11. Mit nevezünk kohéziós erőnek?
12. Mit nevezünk adhéziós erőnek?
13. Melyik két erőnek az összefoglaló neve a molekuláris erő kifejezés?
14. Milyen a folyadékfelszín egy üvegedényben a víz ill. a higany esetén? Magyarázd meg az okát a molekuláris erők segítségével!
15. Mond példát a felületi feszültségre!
16. Írd le az áramlási tér fogalmát!
17. Mik azok az áramlási vonalak?
18. Mikor beszélünk stacionárius áramlásról?
19. Fogalmazd meg a folytonossági egyenletet!
20. Az áramló folyadékban milyen nyomásfajták jönnek létre?
21. Hogyan határozzuk meg a torlónyomás értékét?
22. Fogalmazd meg Bernoulli törvényét!
23. Mondj példát a Bernoulli-törvény gyakorlati alkalmazására!

Hőtan

1. Egy gyakorlati példán mutasd be mit nevezünk hőérzetnek!
2. Hasonlítsd össze a Celsius és a Kelvin skálát!
3. Hogyan készítenél hőmérőt?
4. Mit nevezünk hőtágulásnak? Sorolj fel néhány gyakorlati vonatkozást!
5. Mi az a bimetall?
6. Ismertesd a Gravesande-készülékkel végzett kísérletet! Milyen hőtágulás szemléltetésére alkalmazható?
7. Hogyan működik a hőmérő és a lázmérő?
8. Ismertesd miben áll a víz rendellenes viselkedése és mi ennek a gyakorlati jelentősége!
9. Ismertesd a gázok tulajdonságait!
10. Az ideális gáz állapotjelzői.
11. Ismertesd a Tyndall jelenséget! Mit igazol?
12. Mit nevezünk diffúziónak?
13. Hogyan csoportosítjuk az állapotjelzőket?
14. Mit nevezünk nyomásnak?
15. Mikor beszélünk izobár állapotváltozásról?
16. Gay-Lussac I. törvénye.
17. Mikor beszélünk izochor állapotváltozásról?
18. Mikor beszélünk izotermikus állapotváltozásról?.
19. Gay-Lussac II. törvénye.
20. Boyle-Mariotte törvénye.
21. Egyesített gáztörvény.
22. Az ideális gáz állapotegyenlete.
23. Miből származik az ideális gáz belső energiája?
24. Mit nevezünk szabadsági foknak? Mekkora ez az érték a gázok esetében?
25. Hogyan határozzuk meg a gáz belső energiáját?
26. Mit nevezünk térfogati munkának a gáz esetén?
27. Mikor beszélünk termikus kölcsönhatásról?
28. A hőelmélet I. főtétele.
29. A hőelmélet II. főtétele.
30. A hőelmélet III. főtétele.
31. Hőkapacitás és fajhő.
32. Izotermikus állapotváltozás az I. főtétel alapján.
33. Izobár állapotváltozás az I. főtétel alapján.
34. Izochor állapotváltozás az I. főtétel alapján.
35. Adiabatikus állapotváltozás.
36. Milyen halmazállapotokat ismerünk?
37. Mikor beszélünk halmazállapot-változásról?
38. Ismertesd a halmazállapot-változások fajtáit!
39. Az olvadás és fagyás leírása.
40. Mi a fagyáspont és mitől függ az értéke?.
41. Párolgás, forrás, lecsapódás leírása.
42. Mitől függ a párolgás sebessége?.
43. Mi a forráspont és mitől függ az értéke?.
44.  Mit nevezünk szublimációnak? Mondj rá gyakorlati példát!
45. Melyek a hő terjedésének formái?